Compare Listings

Nagyon sokan ritkán, vagy soha nem fordítanak elegendő figyelmet arra, hogy megismerjék a saját, vagy a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának a szerkezetét, tartalmát. Sokan nem is tudjuk, hogy az egyes fejezeteket hogyan kell értelmezni, a bejegyzésekről mit kell tudnunk.

Ezért megpróbáljuk röviden összefoglalni mindazt, amit fontosnak ítélünk az eladó és a vevő szempontjából egyaránt.

A tulajdoni lap első része (I. rész) az ingatlan legfontosabb adatait tartalmazza, így többek között a település nevét, az ingatlan fekvését, belterületi ingatlannál a közterület nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, az ingatlan nagyságát, családi ház esetében a telek méretét, (m2-ben) művelési ágát, esetlegesen a művelés alól kivett terület nagyságát, elnevezését, az épület fő rendeltetés szerinti jellegét, az ingatlan jogi státuszát.

A tulajdoni lap második része (II. rész) az ingatlan tulajdonosainak nevét, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadát, valamint ingatlan-nyilvántartási szempontból egyéb, személyazonosításra alkalmas adatokat, jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét rögzíti.

A tulajdoni lap harmadik része (III. rész) az úgynevezett teherlap. Ez a rész tartalmazza az ingatlanon fennálló jogokat, kötelezettségeket (terheléseket). Ilyenek például haszonélvezeti, használati jog, telki szolgalmi jog, elő-, visszavásárlási-, vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog fennállását. Itt találhatjuk a fenti jogokat bejegyző és törlő határozatok számát, keltezését. Az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó tényeket is itt találjuk (elidegenítési és a terhelési tilalom, a telekalakítási és az építési tilalom elrendelése, feloldása, az esetleges árverés kitűzése, de a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása is ebben a részben található.

Fontos még az úgynevezett széljegyzet, amelyen igen fontos információk találhatók. A széljegyzet tartalmazza az ingatlannal kapcsolatos beadványokat. A benyújtás, azaz az érkeztetés napján széljegy formájában az I. részt megelőzően feljegyzik a tulajdoni lapra. A széljegyzetek tehát azt tanúsítják, hogy megindult egy eljárás az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránt. A széljegyeket azután a végleges döntést követően törlik, és a bejegyzés megjelenik az előzőkben megjelölt valamelyik tulajdoni lap részben.

A széljegyzet alapján a tulajdoni jog és egyéb jogok ugyan még nincsenek bejegyezve, de a széljegyben megjelölt személyek szerződés vagy egyéb jog alapján valamilyen igényt, jogosultságot formálnak az ingatlanra. Ezek adott esetben a leendő vevő tulajdonszerzését is megakadályozhatják vagy korlátozhatják, mivel az ő tulajdonjogának a bejegyzésére majd csak e széljegyzetek elintézését követően kerülhet sor. Egy konkrét példa: a széljegyzetből kiderülhet, hogy az érintett ingatlanra már kötöttek egy érvényes adásvételi szerződést, ezért egy esetleges újabb vevő látni fogja, hogy vele az eladó már nem köthet meg érvényesen egy másik szerződést, amíg az előbbi semmissé nem válik. A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás bejegyzésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törlik.

A tulajdoni lap alapos áttekintése alapvető érdeke a vevőnek, ennek elmulasztása esetén az információhiányból származó kockázatok őt terhelik.

Az eladónak is fontos, hogy tisztában legyen ingatlana adataival, az esetleges terhelésekkel, amikor értékesíteni kezdi az ingatlanát. Ingatlanirodánk minden új ingatlan felvétele előtt lekéri az adott ingatlan tulajdoni lapját, így a jelentkező vevőjelölteket azonnal tájékoztatni tudjuk, ezzel megóvjuk őket a kellemetlen meglepetésektől.

Ha valamelyik rész nem tartalmaz bejegyzést, akkor is szerepelnie kell a tulajdoni lapon az “ez a rész bejegyzést nem tartalmaz” mondatnak. Ha a tulajdoni lap III. része nem tartalmaz bejegyzést, az azt jelenti, hogy az ingatlan per‐teher‐ és igénymentes.