GlobeIngatlan

Az alábbiakban röviden és érthetően összefoglalom Önnek, mi az, amire a tulajdoni lap tanulmányozásánál feltétlenül figyelnünk kell!

Miután kiválasztottuk a számunkra minden szempontból megfelelő ingatlant, vessünk egy pillantást a tulajdoni lapjára is, mielőtt véglegesen a vásárlás mellett döntenénk. Ha mi vagyunk az eladók, akkor is érdemes meggyőződni arról, hogy a tulajdoni lapunk nem tartogat számunkra az eladást nehezítő, vagy akár ellehetetlenítő bejegyzést.

 

A tulajdoni lap tartalmazza az ingatlanra vonatkozó jogokat és jogilag jelentős tényeket. A tulajdoni lap három részből áll.

 

A tulajdoni lap első része (I. rész) az ingatlan legfontosabb adatait tartalmazza, így többek között a település nevét, a helyrajzi számot, az ingatlan fekvését, belterületi ingatlannál a közterület nevét és a házszámot, az ingatlan nagyságát, családi ház esetében a telek méretét, (m²-ben) művelési ágát, esetlegesen a művelés alól kivett terület nagyságát, elnevezését, az épület fő rendeltetés szerinti jellegét, az ingatlan jogi státuszát.

 

Honnan tudhatom meg, hogy valóban az a személy az általam megvásárolni kívánt ingatlan tulajdonosa, aki annak mondja magát? Nos, erre a kérdésre a tulajdoni lap második része adja meg a választ.

 

A tulajdoni lap második része (II. rész) az ingatlan tulajdonosának a nevét, a tulajdonszerzés jogcímét, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadát, valamint ingatlan-nyilvántartási szempontból egyéb, személyazonosításra alkalmas adatot, jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét rögzíti.

 

A legnagyobb félelmet általában a tulajdoni lap harmadik része szokta kelteni. Ne essünk pánikba, ha egy jelzáloggal terhelt ingatlanba szerettünk bele! Az adásvétel folyamata nem sokban tér el a tehermentes ingatlanvásárlás folyamatától.

 

A tulajdoni lap harmadik része (III. rész) az úgynevezett teherlap. Ez a rész tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat és tényeket (terheket). Ilyenek például haszonélvezeti, használati jog, telki szolgalmi jog, elő-, visszavásárlási-, vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog. Itt találhatjuk a fenti jogokat bejegyző és törlő határozatok számát, keltezését. Az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó tényeket is itt találjuk (elidegenítési és a terhelési tilalom, a telekalakítási és az építési tilalom elrendelése, feloldása, az esetleges árverés kitűzése, de a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása is ebben a részben található.

 

Szintén itt, a III. részben, gyakran találunk bejegyzett vezetékjogot. Ettől nem kell megijednünk, ez nem sérti sem a mostani, sem a leendő tulajdonos érdekeit. Itt arról van szó, hogy a telek előtt az utcán, vagy a telek alatt vezeték húzódik. Ezt védi a bejegyzett vezetékjog.

 

Ha a tulajdoni lap III. része nem tartalmaz bejegyzést, az azt jelenti, hogy az ingatlan per‐teher‐ és igénymentes. Amennyiben nem tartalmaz bejegyzést, akkor is szerepelnie kell a „ez a rész bejegyzést nem tartalmaz” mondatnak.

 

Ne mulasszuk el megnézni a széljegyet sem!

 

Fontos még az úgynevezett széljegy, amelyen igen fontos információk találhatók. Legyünk résen, ha széljegyet találunk a tulajdoni lapon, hiszen az az jelenti, hogy az ingatlannal éppen „valami történik”. A széljegy azt mutatja, hogy bejegyzés, feljegyzés, vagy átvezetés iránti eljárás van folyamatban az adott ingatlannal kapcsolatban. Ezeket a benyújtás, azaz az érkeztetés napján széljegy formájában az I. részt megelőzően feljegyzik a tulajdoni lapra. A széljegy tehát azt tanúsítja, hogy megindult egy eljárás az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránt. A széljegyet a végleges döntést követően törlik, és a bejegyzés megjelenik az előzőkben említett valamelyik tulajdoni lap részben.

 

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a széljegy alapján a tulajdoni jog és egyéb jogok ugyan még nincsenek bejegyezve, de a széljegyen megjelölt személyek szerződés vagy egyéb jog alapján valamilyen igényt, jogosultságot készülnek formálni az ingatlanra. Ezek adott esetben a leendő vevő tulajdonszerzését is megakadályozhatják vagy korlátozhatják, mivel az ő tulajdonjogának a bejegyzésére majd csak a széljegyzet elintézését követően kerülhet sor.

 

A széljegyet tehát, az első résznél kell keresnünk. Ha nem találunk ilyet az jó hír, az azt jelenti, hogy nincs széljegy.

 

Családi ház vásárlása/eladása esetén a térképmásolatot is át kell tanulmányoznunk, hiszen az azon feltüntetett épületeknek meg kell egyezniük a valóságban is a telken lévő épületekkel. Sajnos sokszor előfordul, hogy állnak a telken olyan melléképületek, garázsok, ingatlanbővítés során hozzáépített teraszok, amik a térképmásolaton nem szerepelnek.

 

Amennyiben társasházi lakást készülünk megvenni, hasznos lehet, ha előtte elolvassuk a Társasházi Alapító Okiratot, illetve a társasház Szervezeti és Működési Szabályzatát is.